Mikor és miért van szükség EKG-ra?

Nap, mint nap rengeteg embernek készül EKG vizsgálat, de sokan nem is értik, hogy az orvos miért is kéri szinte rutinszerűen ezt az olcsó, könnyen használható, biztonságos vizsgálatot. Összegyűjtöttem az EKG vizsgálattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.



Üzemorvosi vizsgálat során, műtét előtt, sürgősségi betegellátás kapcsán és még sorolhatnám azokat a szituációkat, amik során EKG (elektrokardiogram) vizsgálat készül rólunk. Az EKG egy nagyon régi eszközös vizsgáló módszere az orvostudománynak. A 20. század elején Einthoven, holland élettanász volt, aki felfedezte az EKG-t, és az általa tett megfigyelések mind a mai napig helytállónak bizonyulnak. Ez azt jelenti, hogy már több, mint egy évszázada használjuk és még mindig töretlen a sikere, hiszen száz év is kevés volt ahhoz, hogy más vizsgáló eljárás átvegye a helyét.

Mit vizsgálunk az EKG-val?

A szervezetünk motorját, a szívünket, annak elektromos tevékenységét. A szív olyan izom, melynek ritmikus összehúzódása végig kíséri egész életünket és a működése során vért szív el és pumpál a szerveinkbe, ezáltal azok működőképesek maradnak. A könnyebb szemléltethetőség kedvéért képzeljük el, hogy a szívünk egy autó motorja. A motor csak úgy tud hatékonyan működni, ha megfelelően van elektromosan vezérelve, tehát összehangoltan kell működnie a dugattyúknak és minden más alkatrésznek. Szívünknél sincs ez másképp, ahhoz, hogy megfelelően el tudja látni a szívó-pumpáló funkcióját, vezérlő rendszerre van szüksége. Nagyon leegyszerűsítve a szívnek is van saját vezérlő rendszere (ingerkeltő rendszer), melyet pacemaker sejteknek nevezünk. Az ezekből kiinduló elektromos jelek kötegeken (vezetékeken) keresztül vezérlik a szívizom sejteket, hogy összehúzódjanak vagy sem. Ha összehúzódnak a szívizomsejtek, akkor pumpálni fog a szív, ha elernyednek, akkor szívni fog. 

Tehát a vezérlőrendszernek ezt az összehúzódást, elernyedést kell időben összehangolnia ahhoz, hogy a szív el tudja látni a feladatát.
A szív (a vezérlő rendszerrel, a kötegekkel és szívizomsejtekkel együtt) elektromos jeleket bocsát ki. Ezeket a jeleket fel tudjuk fogni a testünkre megfelelő pontokra elhelyezett elektródákkal, majd a számítógép segítségével egy papíron vagy monitoron meg is tudjuk jeleníteni kép formájában, melyeket hullámoknak nevezünk. Ezt hívjuk EKG-nak. Ezáltal indirekt módon, de képet kapunk a szív elektromos tevékenységéről, mind a vezérlő rendszerről, mind a kötegekről és mind a szívizmok állapotáról. 

Tehát az EKG segítségével megtudhatjuk, hogy minden egyes szívdobbanásnál jól működik-e a vezérlőrendszerünk, az elektromos jeleket továbbító kötegünk és milyen állapotban lehetnek a szívizom sejtek.

Most már tudjuk, hogy mit is vizsgálunk az EKG segítségével, de jó lenne azt is tudni, hogy az orvosnak miért van szüksége arra, hogy megismerje a szívünk elektromos tevékenységét!

Azt mindenki tudja, hogy ha az autó motorjának alkatrészei nem összehangoltan működnek, akkor az katasztrófális következményekkel jár. Ezért is kell az autók motorjának vezérlését időnként felülvizsgálni és cserélni, ha szükséges. A szívnél sincs ez másképp, ha a vezérlő rendszere, a kötegek vagy a szívizomsejtek nem működnek megfelelően, akkor az bizony bajt jelent!

Az orvos az EKG-n megnézi a szív elektromos tevékenységének mintázatát (a hullámokat). Ezeket a hullámokat betűkkel jelöljük: P, Q, R, S, T, U (1. kép). Ha normálisak a hullámok alakjai, nagysága, egymáshoz viszonyított helyzetük, akkor a szívünk vezérlőrendszere, kötege jól működik, nincs gubanc. Ha normálistól eltérőek a hullámok, az bizony különböző elváltozásra, betegségre utalhat.

1. kép

Az EKG segítségével az alábbi legfontosabb betegségeket tudjuk diagnosztizálni (a teljesség igénye nélkül):
  1. Szívizom károsodás: Szívinfarktus során a szívizom sejtek elhalnak, ezért ők már nem vezetik az elektromos áramot, így a szív elektromos tevékenységében rövidzárlat keletkezik és az EKG kép is jellegzetesen megváltozik.
  2. Szívritmus zavarok: Ha a vezérlőrendszerrel vagy a kötegekkel (vezetékek) baj van, akkor a szív vezérlése, ezáltal szívó-pumpáló funkciója is zavart szenved, így azt érezhetjük, hogy össze-vissza dobog a szívünk, hiszen baj van azzal a rendszerrel, ami összehangolná a szív funkcióit.
  3. Tachykardia, bradykardia: Ha a vezérlőrendszer túl gyorsan (tachycardia) vagy túl lassan (bradykardia) működik, akkor egyrészt magas lehet a pulzusunk (tachycardia), másrészt alacsony lehet a pulzusunk (bradycardia).
  4. Szívizom gyulladás (myocarditis): A szívizom sejtek gyulladását is kimutathatjuk az EKG segítségével.
  5. Magasvérnyomás okozta szívbántalom (hypertensív cardiomyopathia): Magasvérnyomás esetén a szívizomsejtek megnagyobbodnak és ez a megnagyobbodás megjelenik az EKG-n is.
Legtöbbször csak pár másodperces EKG készül, ami 8-10 szívciklust (szívdobbanás) jelent. Önmagában az EKG a szív egy adott pillanatában rögzített elektromos tevékenységét mutatja. Sokan jönnek azzal a problémával, hogy időszakosan úgy érzik, hogy bedobban a szívük vagy többet ütne a szívük. Majd elmegy az orvoshoz, aki megcsinálja az EKG-t és minden normális, mert pont akkor nem jött ez az extra ütés. Erre találták ki a 24 órás (Holter) EKG vizsgálatot.
Ha felhelyezik a Holter EKG készüléket a betegre, akkor 24 órán keresztül viselnie kell és könnyen megállapíthatóvá válnak a szívritmuszavarok.  

Létezik még a terheléses EKG vizsgálat is melynek során a beteget fizikai terhelésnek teszik ki (legtöbbször szobabiciklin vagy futópadon kell futnia) és a terhelés során jelentkező bántalmak (például koszorúérelmeszesedés) is kimutathatóvá válnak.
Az EKG vizsgálat semmilyen kockázattal nem jár. 


Maga az EKG kép értelmezése meglehetősen bonyolult és nagy szakértelmet kíván, ezért minden esetben hozzáértő szakorvos értékelje a kapott eredményt. Az orvosi egyetemen is külön félév van az EKG elemzéséből, sokszor a vizsgák beugróját jelenti, tehát igencsak meg kell tanulni a helyes értelmezést!

Összegyűjtöttük az EKG vizsgálattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Dr. Pukoli Dániel

{picture#https://m.blog.hu/mi/miapanasz/image/10407386_481865991972738_3483657957956095419_n.jpg} {facebook#https://www.facebook.com/dr.pukolidaniel}
Copyright. Dr. Pukoli Dániel. 2019.. Üzemeltető: Blogger.