Articles by "Kardiológia"

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kardiológia. Összes bejegyzés megjelenítése

A legújabb kutatások szerint azok a nők, akik magas vérnyomásban és cukorbetegségben szenvednek vagy dohányoznak nagyobb eséllyel kapnak szívrohamot, mint a férfiak.

A hármas rizikó!
Magyarországon a vezető halálokok közé tartozik a szívroham. Az OECD adatai szerint 2016-ban egy Kecskemét városnyi ember halt meg Magyarországon, ebből 37 ezren olyan nők voltak, akik szív-és érrendszeri megbetegedésben szenvedtek, köztük 2300-an szívroham következtében hunytak el. Egy a British Medical Journal-ben nemrégiben megjelent kutatás szerint a magas vérnyomás, dohányzás és cukorbetegség megléte esetén a szívroham kockázata 40%-al gyakoribb nőkben, mint férfiakban.

Kutatások igazolják, hogy megfelelő táplálkozással nagy mértékben enyhíthetőek a magas vérnyomás tünetei.


A sovány fehérjék, a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonák, illetve sok nyers zöldség és gyümölcs, valamint alacsony zsírtartalmú tejtermékek ajánlottak magasvérnyomás esetén. Az alábbi élelmiszereket viszont érdemes kerülni - leginkább magas sótartalmuk miatt.

Nap, mint nap rengeteg embernek készül EKG vizsgálat, de sokan nem is értik, hogy az orvos miért is kéri szinte rutinszerűen ezt az olcsó, könnyen használható, biztonságos vizsgálatot. Összegyűjtöttem az EKG vizsgálattal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.



Üzemorvosi vizsgálat során, műtét előtt, sürgősségi betegellátás kapcsán és még sorolhatnám azokat a szituációkat, amik során EKG (elektrokardiogram) vizsgálat készül rólunk. Az EKG egy nagyon régi eszközös vizsgáló módszere az orvostudománynak. A 20. század elején Einthoven, holland élettanász volt, aki felfedezte az EKG-t, és az általa tett megfigyelések mind a mai napig helytállónak bizonyulnak. Ez azt jelenti, hogy már több, mint egy évszázada használjuk és még mindig töretlen a sikere, hiszen száz év is kevés volt ahhoz, hogy más vizsgáló eljárás átvegye a helyét.

Mit vizsgálunk az EKG-val?

A szervezetünk motorját, a szívünket, annak elektromos tevékenységét. A szív olyan izom, melynek ritmikus összehúzódása végig kíséri egész életünket és a működése során vért szív el és pumpál a szerveinkbe, ezáltal azok működőképesek maradnak. A könnyebb szemléltethetőség kedvéért képzeljük el, hogy a szívünk egy autó motorja. A motor csak úgy tud hatékonyan működni, ha megfelelően van elektromosan vezérelve, tehát összehangoltan kell működnie a dugattyúknak és minden más alkatrésznek. Szívünknél sincs ez másképp, ahhoz, hogy megfelelően el tudja látni a szívó-pumpáló funkcióját, vezérlő rendszerre van szüksége. Nagyon leegyszerűsítve a szívnek is van saját vezérlő rendszere (ingerkeltő rendszer), melyet pacemaker sejteknek nevezünk. Az ezekből kiinduló elektromos jelek kötegeken (vezetékeken) keresztül vezérlik a szívizom sejteket, hogy összehúzódjanak vagy sem. Ha összehúzódnak a szívizomsejtek, akkor pumpálni fog a szív, ha elernyednek, akkor szívni fog. 

Tehát a vezérlőrendszernek ezt az összehúzódást, elernyedést kell időben összehangolnia ahhoz, hogy a szív el tudja látni a feladatát.
A szív (a vezérlő rendszerrel, a kötegekkel és szívizomsejtekkel együtt) elektromos jeleket bocsát ki. Ezeket a jeleket fel tudjuk fogni a testünkre megfelelő pontokra elhelyezett elektródákkal, majd a számítógép segítségével egy papíron vagy monitoron meg is tudjuk jeleníteni kép formájában, melyeket hullámoknak nevezünk. Ezt hívjuk EKG-nak. Ezáltal indirekt módon, de képet kapunk a szív elektromos tevékenységéről, mind a vezérlő rendszerről, mind a kötegekről és mind a szívizmok állapotáról. 

Tehát az EKG segítségével megtudhatjuk, hogy minden egyes szívdobbanásnál jól működik-e a vezérlőrendszerünk, az elektromos jeleket továbbító kötegünk és milyen állapotban lehetnek a szívizom sejtek.

Most már tudjuk, hogy mit is vizsgálunk az EKG segítségével, de jó lenne azt is tudni, hogy az orvosnak miért van szüksége arra, hogy megismerje a szívünk elektromos tevékenységét!

Azt mindenki tudja, hogy ha az autó motorjának alkatrészei nem összehangoltan működnek, akkor az katasztrófális következményekkel jár. Ezért is kell az autók motorjának vezérlését időnként felülvizsgálni és cserélni, ha szükséges. A szívnél sincs ez másképp, ha a vezérlő rendszere, a kötegek vagy a szívizomsejtek nem működnek megfelelően, akkor az bizony bajt jelent!

Az orvos az EKG-n megnézi a szív elektromos tevékenységének mintázatát (a hullámokat). Ezeket a hullámokat betűkkel jelöljük: P, Q, R, S, T, U (1. kép). Ha normálisak a hullámok alakjai, nagysága, egymáshoz viszonyított helyzetük, akkor a szívünk vezérlőrendszere, kötege jól működik, nincs gubanc. Ha normálistól eltérőek a hullámok, az bizony különböző elváltozásra, betegségre utalhat.

1. kép

Az EKG segítségével az alábbi legfontosabb betegségeket tudjuk diagnosztizálni (a teljesség igénye nélkül):
  1. Szívizom károsodás: Szívinfarktus során a szívizom sejtek elhalnak, ezért ők már nem vezetik az elektromos áramot, így a szív elektromos tevékenységében rövidzárlat keletkezik és az EKG kép is jellegzetesen megváltozik.
  2. Szívritmus zavarok: Ha a vezérlőrendszerrel vagy a kötegekkel (vezetékek) baj van, akkor a szív vezérlése, ezáltal szívó-pumpáló funkciója is zavart szenved, így azt érezhetjük, hogy össze-vissza dobog a szívünk, hiszen baj van azzal a rendszerrel, ami összehangolná a szív funkcióit.
  3. Tachykardia, bradykardia: Ha a vezérlőrendszer túl gyorsan (tachycardia) vagy túl lassan (bradykardia) működik, akkor egyrészt magas lehet a pulzusunk (tachycardia), másrészt alacsony lehet a pulzusunk (bradycardia).
  4. Szívizom gyulladás (myocarditis): A szívizom sejtek gyulladását is kimutathatjuk az EKG segítségével.
  5. Magasvérnyomás okozta szívbántalom (hypertensív cardiomyopathia): Magasvérnyomás esetén a szívizomsejtek megnagyobbodnak és ez a megnagyobbodás megjelenik az EKG-n is.
Legtöbbször csak pár másodperces EKG készül, ami 8-10 szívciklust (szívdobbanás) jelent. Önmagában az EKG a szív egy adott pillanatában rögzített elektromos tevékenységét mutatja. Sokan jönnek azzal a problémával, hogy időszakosan úgy érzik, hogy bedobban a szívük vagy többet ütne a szívük. Majd elmegy az orvoshoz, aki megcsinálja az EKG-t és minden normális, mert pont akkor nem jött ez az extra ütés. Erre találták ki a 24 órás (Holter) EKG vizsgálatot.
Ha felhelyezik a Holter EKG készüléket a betegre, akkor 24 órán keresztül viselnie kell és könnyen megállapíthatóvá válnak a szívritmuszavarok.  

Létezik még a terheléses EKG vizsgálat is melynek során a beteget fizikai terhelésnek teszik ki (legtöbbször szobabiciklin vagy futópadon kell futnia) és a terhelés során jelentkező bántalmak (például koszorúérelmeszesedés) is kimutathatóvá válnak.
Az EKG vizsgálat semmilyen kockázattal nem jár. 


Maga az EKG kép értelmezése meglehetősen bonyolult és nagy szakértelmet kíván, ezért minden esetben hozzáértő szakorvos értékelje a kapott eredményt. Az orvosi egyetemen is külön félév van az EKG elemzéséből, sokszor a vizsgák beugróját jelenti, tehát igencsak meg kell tanulni a helyes értelmezést!

A tartósan (krónikusan) magas vérnyomás számos más betegség rizikóját növeli, úgy, mint az agyvérzés, agyi infarktus, vesebaj, szívbetegség. Természetesen vannak vérnyomás csökkentők, melyek szedésével karbantartható a vérnyomás és mindezen betegségek rizikója is csökken. Ha nem veszélyesen magas a vérnyomásunk, akkor gyógyszer nélkül is csökkenteni tudjuk a vérnyomásunkat az alábbi módszerekkel: 



1. Rendszeres mozgás: napi 30 percnyi, lendületes séta bizonyítottan csökkenteni tudja a vérnyomást. Ha rendszeresen meg van a napi sétánk, akkor a későbbiekben a terhelést is növelhetjük, akár napi 1 órára. Fontos még, hogy óránként 10 percre álljunk fel és sétáljunk egy keveset.

2. Káliumban gazdag ételek fogyasztása: bab, banán, paradicsom, borsó fogyasztása sőt az étcsoki fogyasztás is jót tehet a vérnyomásunknak!

3 . Koffein elhagyása: Aki szereti a kávét, annak ajánlott a koffeinmentes kávéra áttérnie, hiszen ezzel tudja leginkább csökkenteni a vérnyomását.


Dr. Pukoli Dániel

{picture#https://m.blog.hu/mi/miapanasz/image/10407386_481865991972738_3483657957956095419_n.jpg} {facebook#https://www.facebook.com/dr.pukolidaniel}
Copyright. Dr. Pukoli Dániel. 2019.. Üzemeltető: Blogger.