Articles by "depresszió"

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: depresszió. Összes bejegyzés megjelenítése

Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint heti 1 óra mozgással csökkenthető a depresszió. A vizsgálatba 34 ezer embert vontak be és több, mint egy évtizedig követték őket. Az így nyert adatok szerint azok az emberek, akik legalább heti egy órát mozogtak, náluk 44%-al alacsonyabb volt a depresszió kockázata, mint akik nem mozogtak. 

A kutatás rámutatott arra, hogy a mozgás nagyon fontos és már heti egy óra rendszeres testmozgás is védelmet nyújthat a depresszióval szemben. 


Sok tényező szerepet játszik a depresszió kialakulásában. Vannak olyan emberek, akik kevésbé reagálnak jól egy kedvezőtlen élethelyzetre. Ők nem tudnak megküzdeni a problémával és könnyen depresszióssá válnak. Néhány ember pedig jobban reagál egy problémára, ők az igazi küzdők! A depresszióra való hajlam egyénenként változik.


Függ a genetikától (mit hozunk) és függ a környezeti hatásoktól is (Hogyan oldották meg körülöttem mások a problémát? Mit tanultam a stressz leküzdéséről? Hogyan reagálok a stresszre?), egyszóval milyen a személyiség vonásunk. 

Azok az emberek, akik magabiztosságot tanultak és megtudnak küzdeni a stresszel, kisebb valószínűséggel lesznek depressziósak. Vannak olyan emberek, akik egy komolyabb negatív élethelyzetet nem kihívásként élik meg, hanem úgy gondolnak rá, hogy fenyegetve vannak, ezáltal nehezebben küzdenek meg a stresszel. Ezek az emberek egy kedvezőtlen élethelyzet során nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósak. 

Nem mindegy, hogy milyen a kedvezőtlen élethelyzet természete. Például a szülő elvesztését nehezebben élik meg az olyan emberek, akik a szülővel éltek évtizedekig és rendszeresen találkoztak, mint azok az emberek, akik már 30 éve nem találkoztak a szülőkkel.

Az életünk bizonyos szakaszaiban fogékonyabbak vagyunk a depresszióra. Vannak olyan élethelyzetek, amely során kevésbé tudunk megküzdeni a problémákkal, ezáltal hajlamosabbak is vagyunk a depresszióra. Ha egyszerre több kedvezőtlen élethelyzet adódik, akkor értelemszerűen, nehezebben küzdünk meg a problémákkal is, ezért könnyebben kialakul a depresszió is. Folyt. köv. 


Röviden, nem! A boldogtalanságban általában pszichológiai és környezeti tényezők játszanak szerepet. A boldogtalanság inkább egyéni felelősségen alapul. Ha boldogtalanok vagyunk és érezzük az egyéni felelősségünket a boldogtalanság kialakulásában, akkor azon vagyunk, hogy tegyünk azért, hogy újra boldogok legyünk, aktívan részt veszünk a helyzet megoldásában. Egy példa: elveszítjük munkánkat, boldogtalanok leszünk, hiszen nem lesz fizetésünk, nem tudjuk a megszokott módon élni az életünket, elveszítjük a munkatársainkat stb. A munka elvesztése miatt keletkezett egy probléma, amit meg kell oldanunk, és aktívan részt veszünk a megoldásában, hiszen azon vagyunk, hogy újra legyen munkahelyünk, elkezdjük böngészni az internetet állások után stb. A depressziónál a tünetek súlyosabbak és tartósabbak is. A depresszió esetén a helyzet (valamilyen probléma) feletti kontrollt elveszítjük. Úgy érezzük, hogy összedőlt a világ, nincs kiút, nem tudjuk megoldani ezt a kedvezőtlen élethelyzetet. Fontos a személyiségvonásunk is, hogy hogyan éljük meg a problémát. A személyiségvonásunk az életünk során végig kíséri a személyiségünk és tartósan meg is marad. Vannak olyan született pesszimista emberek, akik úgy érzik, hogy a világ terheit a vállukon cipelik. Nekik minden probléma súlyos, úgy érzik, hogy ők a hibásak minden rossz dologért, amit történt körülöttük. Nah ők aztán tényleg depressziósnak tekinthetőek és nem is fognak változni, hiszen a személyiségvonásuk egy született pesszimista!

Ez egy tág fogalom. Valahogy úgy lehetne megfogalmazni, hogy egy olyan kórkép, amelyet kórosan levert hangulat jellemez. Ez a kóros hangulat, mint kórkép egy széles skálán mozog. A spektrum egyik oldalán a boldogtalanság van, a másik oldalán bizonyos fajta hangulatzavarok állnak. A depresszió fogalmát meg lehet közelíteni pszichológiai, szociológiai és egzisztenciális szempontok szerint is. De orvosi szempontból azt mondhatjuk, hogy a depresszió egy olyan tünetegyüttest foglal magába, mely során a betegnek levert hangulata van és meghatározott kezelést tesz szükségessé. Nagyon fontos az orvosi definíciója a betegségnek, mivel életünk során mindannyian átélünk kórosan levert hangulatot, akár egy gyász vagy párkapcsolati szakítás során, esetleg munkahelyi problémák miatt, de ezek nem igényelnek azonnali beavatkozást vagy gyógyszeres kezelést. Ezen át kell esni, az élet megy tovább, hiszen ezek a problémák az élet velejárói! Itt kell megemlíteni, hogy van különbség a depresszió és boldogtalanság között is. Nah, de mi?
Következő bejegyzésből megtudhatod.

Már Hippocrates is foglalkozott a melankóliával, ami egyébként fekete epét jelent. Ebben az időszakban a melankóliát sokáig a bűn következményének tartották. A depresszió modern felfogása a XIX-XX. század határán bontakozott ki, ekkor már más mentális betegségektől elkülönítették. A második világháború után kezdték felismerni, és teljesen elkülöníteni más elmebetegségektől, gyakorlatilag egy külön entitásként kezdtek rá gondolni. Ekkor jelentek meg az első terápiás beavatkozások is, úgymint az elektrokonvulziós terápia és az első antidepresszáns gyógyszerek is. Az ’50-es évek végén az imipramin és a monoamin-oxidáz gátlókkal már kezelhetővé vált a depresszió és a betegeknek nem kellett hosszú időszakokat elmegyógyintézetben tölteniük. Később újabb antidepresszánsok jelentek meg, amelyeknek már a mellékhatásaik is kevésbé voltak zavaróak, ezáltal a betegek nyitottabbá váltak a depresszió kezelésére és a depresszió fogalma is mindinkább ismertebb, felismerhetőbb lett. A mai, modern gondolkodásunk középpontjába előtérbe került a kezelésben részesülő betegek életminősége és a mellékhatásokkal kapcsolatos problémák. Mindinkább arra törekszünk egy depressziós beteg kezelése során, hogy a betegek életminősége javuljon és a gyógyszerek okozta mellékhatások kevésbé érvényesüljenek. Ez a modern szemlélet egy komplex, terápiás stratégia kidolgozását jelenti, ezért minden egyes depresszióban szenvedő pácienst személyre szabottan kell kezelni.

Dr. Pukoli Dániel

{picture#https://m.blog.hu/mi/miapanasz/image/10407386_481865991972738_3483657957956095419_n.jpg} {facebook#https://www.facebook.com/dr.pukolidaniel}
Copyright. Dr. Pukoli Dániel. 2019.. Üzemeltető: Blogger.